Feketén-fehéren a fehér pólóról

Olvasd el, csak 4 perc

Farmerrel, blézerrel, vagy bőrdzsekivel, felhajtott ujjal, világítóan fehéren, vagy felirattal, a kedvenc szoknyánkkal, egy színes kardigánnal, vagy mellénnyel – a variációs lehetőségek végtelenek, de egy biztos: a fehér póló kortól és nemtől függetlenül alapdarab mindannyiunk szekrényében. Na, de milyen történeteket is rejtenek azok a vakító pamutszálak?

A Ruhastory c. YouTube csatorna és Instagram oldal alapítója, tartalomgyártója vagyok. Televíziós főszerkesztői munkám mellett 2017-ben elvégeztem a MOME Design- és Művészetmenedzsment mesterszakát, ahol szakdolgozatom a fenntartható divat témájából írtam. 4 éve útjára indítottam a  sorozatom, amelyben ismert emberek gardróbjába és magyar tervezők műhelyeibe, showroom-jaiba nézek be.

 

 

Kezdjük mindjárt a T-betűvel! A gondos hajtogatás előtt ugyanis az ABC-ből ezt a formát látjuk a leginkább benne, innen is a T-shirt elnevezés. A brit- és az amerikai haditengerészet katonái viselték először az egyenruha alatt, aztán viszonylag gyorsan a hadseregen kívül is nagy népszerűségre tett szert. Kezdetben a munkásosztály körében szerzett rajongókat, majd szinte minden háztartásba betette a lábát, és a háziasszonyok kedvence lett. Az ok pedig elég egyszerű: sokkal könnyebben lehetett tisztítani, mint elődjét, a gombos, galléros fehér inget. És persze kényelmesebb is volt alsóneműként.

A második bőr

A ’60-as évek aktuális szívtipróinak, Marlon Brando-nak és James Dean-nek köszönhetően aztán a fehér póló bicepszvillantós, önálló viseletté vált. A filmvászonról pedig villámgyorsan az utcákra került, és beépült a férfiak mindennapi viseletébe. Nem sokkal később a nők ruhatárában is elkezdett feltűnni: többi között Bridgitte Bardot-nak köszönhetően.

És persze beszélhetünk még a rocksztárok és zenekarok neveit viselő merch pólókról, ezzel együtt pedig a feliratok megjelenéséről. Így vált aztán a „második bőrünk” politikai és világnézeti üzenetek hirdetőtáblájává. Ami felirattal, vagy anélkül, de sosem sem megy ki a divatból.

Tekintve, hogy egy elérhető árú termékről beszélünk, hajlamosak vagyunk nagy készleteket felhalmozni belőle a gardróbunkban. Pedig a környezetre gyakorolt hatása nem pici, szóval most jöjjenek a tények feketén-fehéren!

Válassz jól, tanulmányozd a cimkéket!

1 fehér póló gyártásához 2700 liter vizet használnak fel. Csak az arányok miatt: naponta átlagosan 80-100 liter vizet engedünk ki a vezetékekből fürdéssel, mosogatással, mosással, locsolással együtt. Szóval kb. egy havi teljes vízadagunk benne van egyetlen pólóban. De úgy is fogalmazhatok, hogy csaknem 3 évig tudnánk oltani a szomjunkat ennyi vízzel. És akkor még nem beszéltünk a gyapotról, amiből ugye a pamut készül. Ahhoz, hogy ez a növény gyorsan növekedjen, gyakran génmódosított szerekkel kezelik. Ráadásul a növényvédő szerek – amelyek szintén a magas hozamhoz kellenek -, szennyezik a természetes vizeket is. Egy pamutpólóhoz átlagosan 500 g rovarirtó szükséges. Évente pedig 1 milliárd darab készül belőle.

Szóval, ha nem akarunk ártani a bolygónknak, akkor nem árt jól kiválasztani azt a bizonyos darabot. És aztán persze megfelelően tisztítani, hogy a fehérsége hosszú ideig elvakítson minket. Érdemes pl. áztatással felvenni a versenyt a dezodor- és alapozófoltokkal, és aztán minél alacsonyabb hőfokon mosni, hogy a textilt és a környezetünket is kíméljük. És persze jó, ha már a választásnál is odafigyelünk a környezettudatosságra. Ebben az esetben érdemes tanulmányozni a címkéket.

A legszigorúbb certifikáció a GOTS (Global Organic Textile Standard). Ez a minősítés azt mutatja, hogy a gyapotot ökológiai módon termesztik, így kevesebb vizet használnak fel hozzá, és nem kezelik növényvédő szerekkel. A feldolgozása szigorú környezetvédelmi szabványok alapján történik, a gyárakban pedig méltányos munkakörülményeket biztosítanak kezdve onnan, hogy csak felnőtt embereket foglalkoztatnak. A nyersanyagok betakarításától a gyártáson át a címkézésig minden szigorú szabályoknak felel meg.

Ezek a termékek soha nem tartalmaznak potenciálisan káros vegyi anyagokat, vegyszereket, ellenben legalább 70 százalékban organikus pamutot igen. Ez pedig nemcsak a lelkiismeretünknek, hanem a bőrünknek is kedvez. A gyapottermesztésre egyébként már találtak alternatívát. Az „incredible cotton”, azaz a „hihetetlen pamut” elnevezésű anyag egy Galy nevű startup fejlesztése. Ők a termőföldek kizsákmányolása helyett laboratóriumban növesztik a pamutot – gyapot helyett sejtekből. Ez az anyag tízszer gyorsabban nő, ellenben 80 százalékkal kevesebb vizet használnak fel hozzá, mint a gazdaságokban termesztett gyapothoz. Ráadásul bárhol előállítható – nem függ sem termőföldtől sem időjárástól, és a bolygónk erőforrásait sem meríti ki.

És ha már a fehér póló múltjával kezdtem, akkor a jövőjével zárom ezt a bejegyzést. A mesterséges intelligencia, a robotika, a 3D nyomtatás és a nanotechnológia mind-mind szerepelnek a századunk későbbi divatjának szótárában. Számomra pedig az egyik legizgalmasabb, legpraktikusabb és legfenntarthatóbb opció ezek közül a kaméleon-ruházat. Miszerint a jövőben a pólónk színe, hőmérséklete és mérete is megváltoztatható lesz. Tehát ha a textilbe hímzett technológia azt érzékeli, hogy pl. a túlzott napsugárzás miatt megemelkedik a testhőmérsékletünk, akkor a fekete pólónkból fehéret varázsol. És ezen az elven az összes aktuálisan sláger Pantone színt is ki lehet majd próbálni rajta anélkül, hogy több tucat pólót vásárolnánk.

Addig is érdemes gondosan kiválasztani azt az egy, de minőségi pamutpólót, ami – ha kaméleon módjára nem is tud viselkedni -, azért minket télen-nyáron tökéletesen kiszolgál. És minimum Bridgitte Bardot-nak, vagy James Dean-nek érezzük magunkat benne.